Dr. Farkas György: A tartószerkezeti Eurocode-ok honosítása | Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat

Dr. Farkas György: A tartószerkezeti Eurocode-ok honosítása

1. ELŐZMÉNYEK

Az Eurocode-ok története 1975-ben egy cselekvési programmal indult, melynek célja az építőipar területén olyan szabályozás létrehozása volt mely - az építőipar területén megszünteti a szabad kereskedelmet gátló akadályokat, továbbá - biztosítja a műszaki előírások harmonizációját. Ennek eredményeként születtek meg a Model Code-ok, mint a tartószerkezetekkel foglalkozó európai előírások első generációja. E Model Code-ok nem voltak szabvány státuszúak, a tartószerkezetei tervezés folyamatát a Model Code-októl független nemzeti szabványok szabályozták. Az Európai Bizottság 1989-es döntése e Model Code-ok bázisán közös európai tartószerkezetek tervezésével foglalkozó szabványrendszer kidolgozását határozta el, megerősítve a fenti kettős cél elérésének szándékát. Innentől kezdve e szabványrendszer kidolgozását az európai szabványügyi szervezet, a CEN 250 sz. műszaki bizottsága (CEN TC 250) végezte. A szabványrendszer két lépésben került kidolgozásra. A döntés értelmében először ún. európai előszabványok (European Prestandard, ENV) készülnek, majd az alkalmazási tapasztalatok birtokában ezeket európai szabvánnyá (European Standard, EN) dolgozzák át.

1.1. Európai előszabványok (ENV)

Az ENV előszabványok az 1990-es években készültek el. Az ENV előszabványokat egy átmeneti időtartamra, a nemzeti szabványokkal alternatív használatra tervezték, melytől azt várták, hogy az alkalmazási tapasztalatok birtokában egyértelműen el lehet majd dönteni, hogy az európai szintű harmonizáció érdekében mely tervezési paramétereket lehet harmonizálni és melyek megválasztását kell meghagyni nemzeti jogkörben. Az ENV szabványokat honosító EU országok e tervezési paraméterek adott országban alkalmazandó értékeit Nemzeti Alkalmazási Dokumentumokban (NAD) írták elő, mely jogilag nem képezte résztét a honosított ENV szabványnak. Magyarországon e NAD-ok csak a legfontosabb MSZ ENV szabványokhoz készültek el MSZ ENV NAD jelzettel az 1999-2002 kötötti időszakban. Az eredeti célnak megfelelően a 2/2002.(I.7.) FVM ren-delet az MSZ ENV + MSZ ENV NAD előírásokat az együttes alkalmazás feltételével lényegében a vonatkozó nemzeti szabványokkal párhuzamosan alkalmazhatónak engedélyezte. Mivel azonban a MSZ ENV NAD-ok hivatalosan nem kerültek közzétételre, így azok hiányában a nemzeti szabvánnyal párhuzamos alkalmazás jogilag lényegében nem jöhetett létre.

1.2. Európai szabványok (EN) és nemzeti mellékletek

Az ENV előszabványok végleges EN szabványokká történő átdolgozása 2002-ben kezdődött és a CEN munkaprogramja szerint 2006-ban (de végül valójában) fejeződött be. Az EN szabványok rendszere a következő: - EN 1990 Eurocode: A tartószerkezeti tervezés alapjai - EN 1991 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások - EN 1992 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése - EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése - EN 1994 Eurocode 4: Betonnal együtt dolgozó acélszerkezetek tervezése - EN 1995 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése - EN 1996 Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése - EN 1997 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés - EN 1998 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre - EN 1999 Eurocode 9: Alumíniumszerkezetek tervezése E szabványokban a nemzeti jogkörben megválasztható tervezési paraméterek (Nationally Determined Parameters, NDP) száma az ENV-khez képest jelentősen lecsökkent, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a tartószerkezetek biztonsági szintjével kapcsolatos tervezési paraméterek továbbra is nemzeti szinten megválasztható értékek maradtak. E döntés hátterében az az előzetes várakozás állt, hogy – a közvetlen gazdasági következmények miatt – az egyes EU országok (egymás gyakorlatát figyelve) a nemzeti piacok EU-n belüli könnyebb átjárhatósága érdekében közel azonos biztonsági szintet fognak előírni a tartószerkezetek vonatkozásában. A honosító országok a nemzeti jogkörben felvehető tervezési paramétereket nemzeti mellékletben foglalják össze, mely jogilag a honosított EN szabvány (Magyarországon MSZ EN) részét képezi. E tervezési paraméterek lehetséges értékeire a legtöbb esetben az EN szabvány ajánlott értéket vagy ajánlott tartományt határoz meg. E tervezési paraméterek lehetnek: - számszerű értékek és osztályba sorolás ott, ahol az Eurocode alternatívákat tartalmaz; - számszerű érték ott, ahol az Eurocode-ban csak egy jelölés szerepel; - az adott országra jellemző (geográfiai, éghajlati stb.) adatok (pl. hótérkép); - alkalmazandó eljárás ott, ahol az Eurocode alternatív eljárásokat tartalmaz. A nemzeti Melléklet ezen kívül tartalmazhat: - az EN-ben szereplő tájékoztató mellékletek alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalást; - az Eurocode alkalmazását elősegítő, és azzal nem ellentétes, kiegészítő információkra való hivatkozást.

2. AZ EUROCODE-OK HONOSÍTÁSA

Az EU tagországok - tagi kötelezettségeiknél fogva - az EN-ek honosítását elfogadott módszer szerint (1. ábra), elfogadott ütemterv alapján, időkorlátok betartásával végezik.

1. ábra: Az EN szabványok tagállamokban történő tervezett bevezetésének folyamatábrája

2.1. Jogi keretek

Ennek megfelelően minden egyes EN szabvány tartalmazza azt a kitűzött dátumot, amikor a megelőző, nemzeti szabvánnyal párhuzamos alkalmazás időszaka lezárul és az adott EN (itthon MSZ EN) minden tagországban jogállását tekintve kizárólagossá válik (ami azt jelenti, hogy az e tárgykörben meglévő nemzeti előírásokat (szabványokat) jogilag vissza kell vonni). Ez az időpont a legtöbb EN szabvány esetén 2010. Ezen időpontig van időnk arra, hogy a honosított MSZ EN-eket elkészítsük, és mind a szakmában, mind az oktatásban, mind az ipari partnerekkel való kapcsolattartás módjában az EN-ek szemléletét elsajátítsuk, és az alkalmazást begyakoroljuk. Nem nehéz megjósolni, hogy az idő előrehaladtával a nemzeti szabványok jelentősége folyamatosan csökkenni fog, célszerű tehát a versenyképesség megőrzése érdekében ezt a folyamatot mielőbb végigjárni és a rendelkezésre álló szellemi és anyagi forrásokat erre (is) koncentrálni.

2.2. A honosítás módjai

Az EN szabványok honosítása történhet jóváhagyó közleménnyel vagy teljes fordítással. Magyarországon jelenleg mindkét megoldás alkalmazásban van. Hogy az adott esetben melyik megoldás kerül alkalmazásra azt alapvetően a rendelkezésre álló anyagi források döntik el. Az EN szabványok magyar honosítását a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) végzi. Jóváhagyó közleményes honosítás esetén az EN szabvány elé egy magyar nyelvű nemzeti címoldal kerül (mely a szabvány nevét MSZ EN-re változtatja), majd e mögött az eredeti EN szabvány angol nyelvű szövege áll. A teljes fordítással történő honosítás esetén a magyar nyelvű címoldal után az EN szabvány teljes szövege magyar nyelven jelenik meg, mely fordítást az MSZT illetékes bizottsága lektorálja.

2.3. A nemzeti mellékletek szerepe

A nemzeti mellékletek kidolgozása nem kötelező, csak ajánlott. Ha nemzeti melléklet nem készül, akkor az NDP-k tekintetében a tervező számára az EN-ben szereplő ajánlott értékek jelentenek támpontot. Ezek alkalmazása sem kötelező, vagyis az EN-ben szereplő ajánlott értékektől is el lehet térni a tervezés során, azonban jogi szempontból ez nyilvánvalóan a tervezői felelősség mértékét növeli, hi-szen adott esetben a tervezőnek indokolnia kell az eltérés okát. Megállapítható tehát, hogy a tervezői felelősség mértékének csökkentése egyértelműen a nemzeti mellékletek kidolgozását igényli. Az MSZT eddigi gyakorlata szerint egy EN szabvány abban az esetben kerül teljes fordítással honosításra, ha ehhez a szükséges anyagi forrás rendelkezésre áll. Az eddigi gyakorlat szerint, ha egy EN szabvány teljes fordítással kerül honosításra, akkor ahhoz a nemzeti melléklet is kidolgozásra kerül. A rendelkezésre álló anyagi források mértéke eddig kevés volt ahhoz, hogy a teljes fordítással történő honosítás üteme követni tudja az EN-ek CEN általi kibocsátásának ütemét, ezért jelenleg a teljes fordítással honosított MSZ EN-ek száma elmarad a CEN által kibocsátott EN-ek számától. A teljes fordítással nem honosított EN-ek értelemszerűen jóváhagyó közleménnyel kerülnek honosításra. Egyes szabványokhoz jóváhagyó közleményes honosítás esetén magyar nyelvű nemzeti melléklet is kidolgozásra került. Egy jóváhagyó közleményes honosítás természetesen később – a megfelelő források megléte esetén – teljes fordítással történő honosítássá átalakítható. A jelen időpontig teljes fordítással honosított MSZ EN-ek esetében az 1. táblázat megadja a magyar fordítás, a nemzeti melléklet elkészültének és a honosított (nemzeti mellékletet is tartalmazó) MSZ EN szabvány kiadásának az évszámait (vékony, álló betűvel). A jelenleg folyamatban lévő, de ez évben elkészülő munkák évszámai (2009) dőlt betűvel, az 1. táblázat megfelelő oszlopában jobbra zárva láthatók. A jelen időpontig jóváhagyó közleménnyel honosított MSZ EN-ek közzétételének évszámát az 1. táblázat utolsó oszlopa vastagon szedve tartalmazza. 1. táblázat: Az Eurocode-ok honosításának aktuális helyzete Magyarországon (2009)

Hiv. szám Cím Fordítás Nemzeti melléklet MSZ EN
EN 1990 A tartószerkezetek tervezésének alapjai 2005 2005 2005
EN 1990 A1 A tartószerkezetek tervezésének alapjai - Hidak 2008 2008 2008
EN 1991-1-1 Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei 2005 2005 2005
EN 1991-1-2 A tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatások 2005 2005 2005
EN 1991-1-3 Hóteher 2005 2005 2005
EN 1991-1-4 Szélhatás 2007 2007 2007
EN 1991-1-5 Hőmérsékleti hatások 2005 2005 2005
EN 1991-1-6 Hatások a megvalósítás során 2006 2006 2006
EN 1991-1-7 Rendkívüli hatások 2009 2008 2009
EN 1991-2 Hidak forgalmi terhei 2006 2006 2006
EN 1991-3 Daruk és más gépek hatásai   2008 2007
EN 1991-4 Silók és tartályok   2008 2006
EN 1992-1-1 Általános és az épületekre vonatkozó szabályok 2009 2009 2009
EN 1992-1-2 Tervezés tűzterhelésre   2008 2005
EN 1992-2 Betonhidak. Tervezési és szerkesztési szabályok 2009 2009 2009
EN 1992-3 Gátak és folyadéktároló szerkezetek   2008 2006
EN 1993-1-1 Általános és az épületekre vonatkozó szabályok 2009 2009 2009
EN 1993-1-2 Tervezés tűzterhelésre   2008 2005
EN 1993-1-3 Kiegészítő szabályok hidegen alakított elemekre     2007
EN 1993-1-4 Kiegészítő szabályok korrózióálló acélokra     2007
EN 1993-1-5 Lemezszerkezetek 2009 2008 2007
EN 1993-1-6 Héjszerkezetek szilárdsága és állékonysága     2007
EN 1993-1-7 Keresztirányban terhelt lemezszerkezetek     2007
EN 1993-1-8 Csomópontok tervezése 2009 2008 2005
EN 1993-1-9 Fáradás 2009 2009 2005
EN 1993-1-10 Az anyagok szívóssága és vastagságirányú jellemzői 2009 2008 2005
EN 1993-1-11 Húzott elemes szerkezetek tervezése     2007
EN 1993-1-12 Az EN 1993 alkalmazása S700 acélminőségig     2007
EN 1993-2 Hidak 2009 2009 2009
EN 1993-3-1 Tornyok, árbocok     2007
EN 1993-3-2 Kémények     2007
EN 1993-4-1 Silók     2007
EN 1993-4-2 Tartályok     2007
EN 1993-4-3 Csővezetékek     2007
EN 1993-5 Szádfalak     2007
EN 1993-6 Daruk alátámasztó szerkezetei     2007
EN 1994-1-1 Általános és az épületekre vonatkozó szabályok 2009 2009 2009
EN 1994-1-2 Tervezés tűzterhelésre   2008 2005
EN 1994-2 Általános és a hidakra vonatkozó szabályok 2009 2009 2009
EN 1995-1-1 Közös és az épületekre vonatkozó szabályok 2007 2009 2009
EN 1995-1-2 Tervezés tűzterhelésre   2008 2005
EN 1995-2 Hidak   2008 2005
EN 1996-1-1 Vasalt és vasalás nélküli falazott szerkezetekre vonatkozó általános szabályok 2007 2009 2009
EN 1996-1-2 Tervezés tűzterhelésre   2008 2005
EN 1996-2 Tervezés, a falazóanyagok és a megvalósítási mód megválasztása   2008 2006
EN 1996-3 Vasalatlan falazott szerkezetek egyszerűsített méretezési módszerei   2008 2006
EN 1997-1 Általános szabályok 2006 2006 2006
EN 1997-2 Geotechnikai vizsgálatok 2008 2008 2008
EN 1998-1 Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok 2008 2008 2008
EN 1998-2 Hidak     2006
EN 1998-3 Épületek értékelése és megerősítése 2009 2009 2005
EN 1998-4 Silók, tartályok és csővezetékek     2007
EN 1998-5 Alapozások, megtámasztó szerkezetek és geotechnikai szempontok 2009 2009 2009
EN 1998-6 Tornyok, árbocok, kémények     2005
EN 1999-1-1 Általános szabályok   2009 2007
EN 1999-1-2 Tervezés tűzterhelésre     2007
EN 1999-1-3 Fáradás     2007
EN 1999-1-4 Hidegen alakított szerkezeti elemek     2007
EN 1999-1-5 Héjszerkezetek     2007

Mivel (a fentiekben leírtak szerint) a nemzeti mellékletek szerepe a tervezői felelősség szempontjából alapvető, ezért megállapítható, hogy a (jelen gyakorlat szerint) nemzeti mellékletek nélküli, jóváhagyó közleményes honosítású MSZ EN szabványok alkalmazásának széleskörű elterjedését a nemzeti mellékletek hiánya jelentősen gátolja. Ez pedig az EN szabványok szerinti tartószerkezeti tervezésnek az elterjedésére és begyakorlására (az MSZ EN-ek kizárólagossá válásáig, azaz 2010-ig) rendelkezésre álló időt jelentősen csökkenti. Ezért kívánatos, hogy a jóváhagyó közleményes honosítás a nemzeti mellékletek kidolgozását is magába foglalja.

4. A honosítás hazai nehézségei

A honosítás 1. ábra szerinti tervezett menete természetesen nem garantált, hiszen az egyes feladatok elvégzésének szakmai és anyagi erőforrás igénye van. Így a fentiek alapján ha a folyamat egyik résztvevője (pl. az MSZT) a tervezett időszakban (fordítási időszak) nem végzi el a tervezett feladatot (pl. alulfinanszírozottságra hivatkozva), akkor természetesen azzal az egész feladatterv felborul, a szakmának pedig nem lesz elég ideje az Eurocode alkalmazására való felkészüléshez. Mivel az MSZT jelentős költségvetési támogatásban nem részesül, ezért nyilvánvaló, hogy az Eurocode-ok honosításának a költségét az iparnak kell(ene) közvetlenül vagy szakmai szervezeteken keresztül megfinanszírozni. Ezt néhány szakmai szervezet (pl. Magyar Közút Kht.) a közelmúltban már felismerte, pl. ennek köszönhető a hidakkal kapcsolatos szabványok rövid idő alatt történő elkészítése. Ehhez hasonló közös kezdeményezés volt 2008-ban a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke és az MSZT részéről az, hogy több olyan szabvány esetében, melynek fordítására előreláthatólag nincs forrás az MSZT-nél, de használatukra gyakrabban van szükség, készüljön el a nemzeti melléklet, amely a hazai alkalmazást (igaz angol nyelvű szabványszöveggel együtt) szakmai szempontból lehetővé teszi. Így készült el 2008-ban 15 db, 2009-ben pedig újabb 7 db szabvány (MSZE jelzettel kiadott) nemzeti melléklete az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium „Építésügy 2007”és „Építésügy 2008” pályázatai keretében.

3. TARTÓSZERKEZETI TERVEZÉS AZ EUROCODE ALAPJÁN

Az Eurocode szabványok alapján történő tervezés elve és módja azonos az MSZ szerinti tervezés el-vével. Méretezéselméleti szempontból a határállapot-koncepcióra épülő osztott biztonsági tényezős eljárást alkalmaz. A tartószerkezetek biztonsági (megbízhatósági) szintjének megválasztásakor azonban az Eurocode jóval szélesebb mérlegelési lehetőséget biztosít a tervező számára, mint az MSZ. A határállapot-koncepció alapján a teherbírásra és a használhatóságra való tervezés mellett az Eurocode-ban kiemelt szerepet kap a tartósságra való tervezés.

IRODALOM

[1] Kovács T.: A tartószerkezeti Eurocode-ok jelenlegi helyzete, Építési Piac, XXXVI. évf. 10. szám, 2002. Budapest, pp. 66-69.

[2] Farkas Gy.  Kovács T.: A tartószerkezeti Eurocode-ok helyzete Magyarországon, Magyar Építéstechnika, 2002/10, Budapest, pp. 12-13.

[3] Farkas Gy. – Kovács T.: A tartószerkezeti szabványok jelenlegi helyzete Magyarországon, Mélyépítő Tükörkép, 2003. október

[4] Kovács T.: Tartószerkezeti Eurocode-ok, Eurocode 0, Építési Piac, XXXVII. évf. 9. szám, 2003. november Budapest, pp. 14-18.

[5] Kovács T.: Tartószerkezeti Eurocode-ok, Eurocode 1, Építési Piac, XXXVII. évf. 10. szám, 2003. december Budapest, pp. 24-26.

[6] Kovács T.: Tartószerkezeti Eurocode-ok, Eurocode 2, Építési Piac, XXXVIII. évf. 1. szám, 2004. február Budapest, pp. 21-25.

[7] Farkas Gy.: Tartószerkezeti Eurocode-ok, Közúti és Mélyépítési Szemle, 56. évf., 7-8. szám, 2006. október, Budapest, pp. 3-6.

[8] Farkas Gy. – Lovas A. – Szalai K.: A tartószerkezeti tervezés alapjai az Eurocode szerint, Közúti és Mélyépítési Szemle, 56. évf., 7-8. szám, 2006. október, Budapest, pp. 7-15.

[9] Farkas Gy. – Huszár Zs. – Kovács T. – Szalai K.: Betonszerkezetek méretezése az Eurocode szerint – küzúti hidak, épületek, Terc, 2006.

Farkas György* Kovács Tamás** Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke 1111 Budapest, Bertalan L. u. 2.

* okl. építőmérnök, egyetemi tanár, BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke, farkas@vbt.bme.hu ** okl. építőmérnök, adjunktus, BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke, kovacst@vbt.bme.hu